Pusztay Gabriella: Lezuhant csészealjak

Az idén lesz tíz éve annak, hogy Keviczky Kálmán (Colman von Keviczky) a nemzetközileg ismert és elismert, magyar származású ufókutató, a New York-i ICUFON nemzetközi intergalaktikus hálózat igazgatója elhunyt. Szerkesztőségi archívumunk, valamint hagyatékának rendszerezése közben eddig nem publikált írására bukkantunk. Csaknem 15 évvel ezelőtt papírra vetett gondolatai ma is helytállóak...

-------------------------------------------------------------------------------- 

Hargitai Károly: A texasi Roswell

Az új-mexikói Roswell történetét szerte a világon ismerik, a hely egyben az ufókutatás bölcsőjének is tekinthető. Az 1947-es ufószerencsétlenséget megelőzően azonban hasonló eset történt a XIX. század végén.
1897. április 17-én egy "léghajót" láttak az égen egy texasi kisváros, Aurora felett. Újságok beszámolói alapján a tárgy ezüstszínű és szivar alakú volt. Reggel hat óra tájban nekicsapódott egy helyi bíró szélmalmának, majd felrobbant, és darabjai szerteszét repültek. Az ismeretlen tárgyat már korábban is látták Texas felett, de amikor elérte Aurorát, sokkal alacsonyabban repült, mint addig bármikor, és füstöt bocsátott ki. J. S. Proctor bíró virágoskertjét teljesen elpusztította a katasztrófa. A helybeliek azonnal a helyszínre siettek, és több mérföldre is találtak roncsokat. Rábukkantak egy kisméretű testre is, mely inkább gyerekre hasonlított, és nem evilági kinézete volt...

-------------------------------------------------------------------------------- 

Boczor József: Földön kívüli tárgy

1992 májusában egy orosz ufó-dokumentumfilm készítésekor egy forgatócsoport egyik tagja különös esetet hallott egy tallinni ufológustól. A múlt század hatvanas éveinek közepén egy Tallinn melletti faluban egy lakatos, V. Mitt kutat kezdett ásni az udvarában. Egyszer csak csákánya egy kemény tárgynak ütődött. A körülbelül két méter hosszú, egy centiméter vastag tárgy szilánkokra tört. A lakatos csak két, körülbelül tíz centiméter átmérőjű szilánkot őrzött meg. A titokzatos tárgy egyik maradványa később eltűnt, a másik szilánkot pedig V. Mitt lakatos barátja elvitte a Tallinni Politechnikai Intézetbe...

-------------------------------------------------------------------------------- 

Dr. Szilágyi Mária: Az értékrend összeomlása

Az ezredforduló idején arra gondolt az emberiség, arra gondoltunk mi magunk is, hogy a XX. századon végighúzódó válságok, agressziók, világháborúk, forradalmak, totalitárius rendszerek időszaka véget ér. Mindenben megingott a hit, vallásban, ideológiákban és tudományban. Az új évezreddel - azt lehetett volna gondolni - valami más, tisztább vagy letisztultabb időszak következik. A kilencvenes években kezdett ismertté válni nálunk is minden olyan felfogás, vélekedés, spiritualitás, amely távol állt a materialista felfogástól. Ehhez még hozzájárult, hogy új mozgalmak kezdtek virágozni, melyek mögött hamarosan feltűnt az őszintétlen, a lelkiségtől távol álló üzleti háttér....

-------------------------------------------------------------------------------- 

Takács Zoltán: Idegen civilizációk

Az ufókérdés és -kutatás egyik legizgalmasabb területe az idegen lények megismerése, kinézetük, jellegzetességeik, cselekedeteik és megannyi tulajdonságuk feltérképezése. Eddigi sorozatunkban arra próbáltunk választ keresni, hogy a világmindenség más nap- és csillagrendszereiből ide érkező idegenek milyen fajták alapján csoportosíthatók, mennyire hasonlítanak kinézetükben, tulajdonságaikban a földi emberekhez, és mennyire képesek befolyásolni mindennapi életünket. Előző számainkban foglalkoztunk a kis és magas szürkékkel, a gyíkemberekkel, a drakonidákkal, a szíriusziakkal, az annunakikkal, a telosziakkal, a lantbeliekkel, a fiastyúkbeliekkel, az északi rigeliekkel, a procyonbeliekkel, a Tau Ceti-beliekkel, az andromédiaiakkal. Befejező írásunkban újabb civilizációkat mutatunk be....

-------------------------------------------------------------------------------- 

Dr. Egely György: Tiltott energia

A legnagyobb pofont, amit valaha láttam, egy osztálytársam kapta egy nyolcadik osztályos énekórán. Cérnával babszemet kötött egy elfogott légy lábára, aztán eleresztette. A légy egyenesen a rabiátus énektanár szemének repült. "Te gazember, kivered a szememet!" - üvöltötte a tanár úr. Az unalmas ének- és oroszórákon már régóta legyekkel kísérleteztünk. Repültek - bár nem oly jól -, ha a szárnyukat levágtuk, és nagyokat ugrottak, ha a szárnyaikat is és a lábukat is leszedtük. Egyre erősebb lett a sejtésünk: ezek tudnak valamit. Ennek jelentőségét és civilizációnk fenntarthatóságával való összefüggését csak jóval később értettem meg...

-------------------------------------------------------------------------------- 

Fekete Annamária: Szemmel tartanak bennünket

Az idegen civilizációk látogatásának jelei, nyomai már az őskori leletek között is felfedezhetőek (barlangrajzokon, kőszobrok formájában), és ha valaki figyelmesen nyomon követi az emberiség történelmét, szinte minden történelmi korból találhat utalásokat arra, hogy az idegen látogatók szemmel tartanak bennünket. Hogy ezen belül pontosan mi érdekli őket jobban, maga az élő bolygó, avagy az emberiség, egyelőre csak találgathatunk, ám mindkét lehetőségre akadnak a hiteles beszámolókban példák. Fantasztikus teória, de elképzelhető, hogy az első perctől kezdve, mióta betettük ide a lábunkat, figyelnek bennünket?...

-------------------------------------------------------------------------------- 

Novák Péter: Véges-végtelen

Ahhoz, hogy az emberiség sikeresen benépesíthesse a Földet - különböző ökológiai viszonyok mellett -, más és más túlélési stratégiát kellett kialakítania. Ennek tulajdonítják egyes kutatók a keleti és nyugati civilizációk magatartásnormáiban fellelhető különbségeket. A keleti kultúrákban az egyén háttérbe húzódik, és a közösségi érdekek elsőbbséget kapnak, ez az együttműködési hajlandóság igen sikeres túlélési stratégiának bizonyult évezredeken keresztül. Ma már széles körben elfogadott magyarázat, hogy a kulturális különbségek a környezeti hatások változásainak következményei, és nem a Teremtőtől kapott kiváltságok. A történelmi múltunkban eredő teremtésmítoszok nem egy nép vagy etnikum sajátjai, hanem az emberiség közös kultúrkincse. Ebből logikusan következik az is, miszerint sorsunkat a környezeti változások alakítják a jövőben is. De vajon mi várható a jövőben? A teremtés könyvében az áll, hogy a kopár Föld újra benépesült, de mi történhetett előtte?...

--------------------------------------------------------------------------------

A teljes cikkeket az Ufómagazin januárai számában olvashatják!