HTM Hegyisport, túravilág, életmódmagazinKORNÉTÁS KIADÓStúdió-Pé ReklámirodaStúdió KÖNYVESBOLT
2017. 6. szám
Június
2017. június 23. Péntek
Eddigi: 1,491,492
Online: 56
Főoldal
Aktuális számunk
Bemutatkozás
Hírvilág
Kaleidoszkóp
Ufókalendárium
Paraenciklopédia
Stúdió Könyvesbolt
Ufószövetség
Médiaajánló
Impresszum
Főszerkesztő
Képek
Írjon nekünk
Előfizetés
Linkek
Letöltés
Keresés
Újság archívum
2017.
1  2  3  4  5  6 
2016.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2015.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2014.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2013.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2012.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2011.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2010.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2009.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2008.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2007.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2006.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2005.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
Ufómagazin aktuális szám
Újság archívum » 2013-11  
 
A 2013. novemberi szám tartalmából
Nyomtatható változat!

Dr. György Sándor Béla: Magyar ember a Marson


Boczor József: Pozitív energiák


Laskawy Ferenc: Orosz űrközpont


Hoffmann József: A semmitmondás bajnokai


Schuminszky Nándor: Csillagközi tér


Nemere István: Az élet a Marsról ered?


Fekete Annamária: Találkozás az ismeretlennel


Fülöp Evelin: Bennünk a kozmosz


Kisfaludy György: A forráslétező időszálai


Éles István: Végzetes jövő


Leányfalusi Péter: A kozmikus utazások üzemanyaga


Aranyi László: Ufó a Marson

 

Dr. György Sándor Béla: Magyar ember a Marson


Az 1980-as években történt, hogy az MTA akkori elnöke, Kádár János utasítására hivatkozva, váratlanul magához hívott mindkettőnket. Röviden elmondta, hogy az illetékes szovjet hatóságok kérésére másnap szolgálati útlevéllel Moszkvába kell utaznunk. Azt a feladatot adta, hogy a Szovjetunió Össz-szövetségi Tudományos Akadémiájának illetékes tudományos minősítő bizottsága előtt a szokásoknak megfelelően kvázi diplomáciai megbízásként képviseljünk egy olyan magyar kémelhárító tisztet a nagydoktori értekezésének megvédésénél, aki a Szovjetunióban végezte a tanulmányait és ezért ott is doktorált. Mint később kiderült, szó sem volt ilyesmiről.
A megbízatás Opál úr esetében teljesen szokványos volt, hiszen ő akkor nemcsak az X-aktás ügyek osztályát vezette, hanem a BM Tudományszervezési Önálló Osztály helyettes vezetőjeként is dolgozott. Csak azt nem értettem, hogy minek kellek én oda. Azt csak másnap, Moszkvába érkezve értettem meg.
További részletek az Ufómagazinban…

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Boczor József: Pozitív energiák


Lawrence Durrell angol írót és költőt, az Alexandriai négyes magyar nyelven is megjelent regénytetralógia szerzőjét lebilincselték az ókori görög templomokkal foglalkozó könyvek. Néhány éve Paul Devereux, a Királyi Művészeti Akadémia kutatója megtekintette azokat a görög szentélyeket, amelyeket a világhírű író megcsodált.
Lawrence Durrell (1902–1990) először 1939-ben jutott el Epidauroszba.
A Peloponnészosz északkeleti részén elterülő ókori görög város egyik fő látványossága és búcsújáró helye az Aszklépiosz-szentély, amelyet ásatások tártak fel. Aszklépioszt az Kr. e. VII. századtól a gyógyítás, a gyógyhatású szerek isteneként tisztelték. Szent állata, az orvosi pálcára tekeredő kígyó napjainkban is a gyógyszertárak cégére.
További részletek az Ufómagazinban…

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Laskawy Ferenc: Orosz űrközpont


Oroszország már 2018-ban el akarja indítani az új űrközpontból az első embert szállító űrhajót, közölte néhány hónapja Putyin az új orosz űrrepülőtér építkezésén a fölötte elrepülő Nemzetközi Űrállomás űrhajósaival. Az esemény szimbolikus értékű, mert Oroszország területéről a létrejötte óta még nem indult ember a világűrbe.
Embert nem szállító űreszközök már 2015-től indulhatnak az Amur vidékéről. Putyin szeretné visszaszerezni azokat a stabil pozíciókat, amelyeket a szovjet űrkutatás az 1960-as és 70-es években magának mondhatott. Orosz űrhajósok indulnának a Holdra, 2030-ra holdbázist létesítenének, és felvennék a versenyt a többi űrhatalommal a Naprendszer kutatásában is.
További részletek az Ufómagazinban…

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Hoffmann József: A semmitmondás bajnokai


Egész Európa felett, sőt az egész világon, annak csaknem minden országa felett észlelnek hétköznapi emberek, katonák, ufókutatók is ufójelenségeket – természetesen Magyarország felett is. A nemrég az Ufószövetség memorandumára küldött válasz szerint azonban se híre, se hamva semmilyen ufóészlelésnek se szabad szemmel, se fejlett műszerekkel Magyarország felett – állítja a hadügyminiszter megbízottja, dr. Kádár Pál ezredes.
A dolog rejtélyes, legjobb esetben is több mint nevetséges. Érdemes lenne nemzetközileg is közzétenni az Ufószövetség levelét, valamint az arra küldött válaszlevelet.
A tényekhez tartozik, hogy az Ufószövetség küldött egy memorandumot Magyarország miniszterelnökének, dr. Orbán Viktornak és Magyarország hadügyminiszterének. A memorandum sokak által elfogadott és aláírt alapos munka volt.
A válasz csak hosszabb várakozás után érkezett meg, egy szerintünk – az ufókutatók szerint - a témában nem jártas és nem kompetens dr. Kádár Pál ezredes aláírásával.
További részletek az Ufómagazinban…

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Schuminszky Nándor: Csillagközi tér


„Csillagközi űrben a Voyager–1”, „Elhagyta a Naprendszert a Voyager–1”, „Csillagközi utazás vár a Voyager–1-re” – adták hírül különböző napilapok, az internet. Már korábban is megjelentek ilyen hírek a nagy „Utazóról”. Először a Plútó pályáján túlra kerülve „hagyta el” a Naprendszert az űrszonda, ez inkább csak a vágyat fejezte ki, hogy végre eljutottunk a csillagközi térbe.
1993-ban Don Gurnett, a NASA munkatársa Pasadenában újságíróknak elmondta, a Voyager–1 és a Voyager–2 űrszonda felfedezte az első közvetlen utalásokat a Naprendszer „szélére” vonatkozóan.
További részletek az Ufómagazinban…

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Nemere István: Az élet a Marsról ered?


Újabb tudományos bizonyítékok
Számtalanszor volt már szó arról, hogy az emberiség, talán egész civilizációjával együtt, nem is a Földön fejlődött ki, hanem kozmikus társbolygónkról, a hozzánk viszonylag közeli „szomszédról”, a Marsról települt át ide.
A csodálatos molibdén
Kétféle elmélettel találkozhatunk ebben a témában. Az egyik, a szerényebb, csöppet sem (vagy nem annyira) fantasztikus és a reális viszonyokhoz jobban illeszkedő az, amiről legelőször 2013 nyár végén adott hírt a média.
Eszerint mégsem kizárt, hogy az élet, a Marsról került a Földre!
További részletek az Ufómagazinban…

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Fekete Annamária: Találkozás az ismeretlennel


Mostanában főként komolyabb, úgy is jellemezhetjük, „keményebb” anyagokkal szembesültünk. Ám van, amikor olyan esetekbe is belebotlik az ember, ami még az ufókutatás kezdeteihez nyúlik vissza, pl. a fényjelenségekhez.
T. András most 44 éves, a történtek idején tízéves volt, ám mindenre úgy emlékszik, mintha tegnap történt volna. A csendes, halk szavú, közszférában dolgozó a férfi nem reklámozta a vele történteket, most viszont, úgy gondolta, elmeséli.
– Akkor Szentesen éltünk egy szép kis kertes házban. Éppen az udvaron játszottam a húgommal egy kora nyári napon délután, amikor vihar érkezett, így be kellette menni, nagy bánatomra. Becsuktuk az összes ablakot, a külső, erősebb, fából készült ajtót is, mert a szüleim nagyobb égiháborúra számítottak, és féltek, hogy a jég beveri az üveges ajtót. Mivel nem volt valószínű, hogy aznap még kimehetünk, elküldtek bennünket fürödni. Míg arra vártam, hogy akkor hatéves húgom, Fanni megfürödjön, úgy döntöttem, bekapcsolom a tévét.
További részletek az Ufómagazinban…

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Fülöp Evelin: Bennünk a kozmosz


A XX. század az asztrofizika évszázada volt a csillagászaton belül, míg napjainkat a kozmológia előretörése jellemzi. A világegyetem, mely körbe vesz minket mérhetetlen és határtalan, s minél többet tudunk róla, annál inkább érezzük végtelenségét.
Bizony sokszor elfeledkezünk a minket körülvevő, hatalmas univerzumról, melynek csupán apró alkotóelemei vagyunk. De azt is jól tudjuk, hogy minden ember egyedi és megismételhetetlen, s a nagyvilágon belül millió-billió kis, különálló lélekvilág létezik. Egy dolog azonban közös e két szféra között, mindkettőt jellemzi a végtelenség, de míg a világegyetem kifelé, addig a lélek befelé tágul a végtelen irányába.
További részletek az Ufómagazinban…

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Kisfaludy György: A forráslétező időszálai


Az Ufómagazin előző két számában már írtam a fény non-hertz voltáról, és hogy mi is tartja a fénykvantumokat a tartós létezésben, vagyis a fény időhurkairól, valamint arról is, hogy az egész világegyetem minden részecskéje a saját tükörlétét is létezteti. Ez a régen atomosznak nevezett forráslétező természetéből ered. Ez egy egydimenziós felületű létező, ami két féldimenzióra vált át, amikor a forrás geometriája eléri a Möbius-felület állapotát. Ez köztudomásúlag egy egyoldalú valami, de Klein a Klein-palack megalkotásával még nem tudta megoldani a topográfiai feladatot. Ő az idő szerkezetével foglalkozó fizikus volt.
Ezeknek a dolgoknak olyan fontos következményei vannak, ami megér még egy kis fáradozást.
További részletek az Ufómagazinban…

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Éles István: Végzetes jövő
 

A meditációs életesemények feltárásának van egy különleges lehetősége, ugyanis a jövőbeli életek programja is feltárható. A múltbeli, előző életek alkalmával sem könnyű pontos évszámokat meghatározni, sok esetben nem is lehetséges, inkább csak következtetni tudunk az adott korszakra. Ugyanez még jobban érvényes a jövőre vonatkozóan.
Az egyik jövőbeli élet feltárására irányuló időutazás során körülbelül 100-150 évet mehettünk előre, évszámként felvetődött 2080 és 2160 is, ez persze ige jelentős különbség, főleg a jövőt illetően. A látottak azonban inkább a korábbi időpontra engedtek következtetni.
További részletek az Ufómagazinban…
 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Leányfalusi Péter: A kozmikus utazások üzemanyaga


A hidrogénatom normál állapotában kétatomos gázként van jelen az egész univerzumban, az ember által megismert természet legkönnyebb elemi anyagi természetű térstruktúrája. Fellelhető a vízben, minden szerves vegyületben, az élet nélkülözhetetlen alkotó eleme.
A fosszilis tüzelőanyagok révén a hidrogén évszázadok óta biztosítja az emberiség egyre növekvő energiaszükségletének kielégítését. Ha közlekedni szeretnénk a csillagközi térben, alaposan meg kell ismernünk ezt a kozmikus üzemanyagforrást.
Hidrogéngázt 1671-ben Robert Boyle állított elő. Az elektromosság felfedezésével már nem csak vegyi reakcióval lehetett hidrogént előállítani. Közel 150 éve fejleszti az emberiség az elektrolízises vízbontás technológiáját. A hagyományos elektrolízissel történő vízbontás várható hatásfoka 45-60 százalék körül van, attól függően, milyen elektrolitképző anyagot használunk, mekkora az elektródok közötti távolság, és milyen anyagokat választunk elektródnak.
További részletek az Ufómagazinban…
 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Aranyi László: Ufó a Marson


A Marsot megközelítő, illetőleg a bolygószomszédunk felszínére leereszkedő űrszondák számos alkalommal örökítettek meg „azonosítatlan repülő objektumokat”, azaz ufókat, mind a Mars bolygó közelében, mind annak egén.
Az említett objektumok beazonosítása, ha lehet, még a Földön észlelteknél is sokkal nehezebb. A nyilvánosság számára eljuttatott felvételek ugyanis – már amennyiben „szokatlan” objektumokat ábrázolnak - erőteljesen le vannak rontva, a legtöbb esetben még a színeiktől is megfosztják azokat, megnehezítve a dolgunkat a felismerésben, azonosításban.
A legtöbb esetben ezek a rejtélyes objektumok meglehetősen távoliak, nehezen, vagy egyáltalán nem lehet rajtuk részleteket kivenni. Inkább csak foltjellegűek, s ez még akkor is igaz, ha ez a „folt” olykor madárra, vagy repülőgépformára hasonlít. Jelen esetben azonban jobb a helyzet.
További részletek az Ufómagazinban…
 

--------------------------------------------------------------------------------

  

A teljes cikkeket az Ufómagazin novemberi számában olvashatják!

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
Cím: 1138 Budapest, Népfürdő u. 15/D.
Telefon/Fax: 239-0146; 789-7149
E-mail: info@ufomagazin-net.hu
2009 © Ufómagazin
Kiadja: Stúdió-Pé Kft.

Minden Jog Fenntartva!
4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu